Kunszentmárton Város Önkormányzata

A falu 1239-ben kunszállás lett, miután IV. Béla befogadta Köttönyt, menekülo kunjaival, s így itt is kunok települtek le. A Tatárjárás Mártonfalvát is érte, de ezután sem maradt lakatlan. A tatárjárás pusztításai után IV. Béla a Tiszántúlon telepítette le a kunokat, akik a keresztény hitre térve fokozatosan feudalizálódtak, majd felvették az itt talált magyarok szokásait. A község - Kunhegyeshez, Kunmadarashoz hasonlóan - róluk kapta és máig megörizte a "Kun" elonevet. A régi Kunszentmárton feltehetoen akkor vált községgé, amikor a kunok a XIV. század második felében véglegesen felvették a kereszténységet, és a sátorlakásokat szilárd anyagú házakkal váltották fel. 1418-ban már mint község szerepelt. Hunyadi János 1447.december 27-i levelében is feltünik a neve, mint Szentmártonszállás. Ebben az idoben a jászkunokat bizonyos kedvezmények illették meg: vám- és adófizetési kedvezmények. 1521-ben Lajos király Radics-Bozics nevu rácnak adományozta, aki a török elleni küzdelemben tunt ki. Miután a török Budát csellel elfoglalta, Izabella királyné a koronával megállt itt. 1552, szeptemberében Kunszentmárton is török hódoltság alá került. Szerémi György írja, hogy az egyik lengyel származású királyi testor útközben súlyosan megbetegedett, majd meg is halt, akinek temetése után Izabella királyné a szertartás végzéséért gazdagon megjutalmazta az akkori kunszentmártoni plébánost. ...